Nem számít
Nem számit, hogy más milyennek lát téged:
Mit gondolsz magadról, csak az a lényeg!
Köpjenek arcon, röhögjenek szemedbe,
Érsz annyit, mint bárki, ez jusson eszedbe!
Gúnyolnak, megaláznak és megtörnek…
Te felállsz mindig, hiába gyötörnek.
A külső csak álca, mely belsőd takarja,
Csak az látja át, ki igazán akarja…
Fejed lehet kicsi, tested meg vékony,
De véred neked is vörös, folyékony.
Lehet, hogy tán hiányzik lábad vagy kezed,
De attól még helyén van szíved és eszed.
Csak te tudod, mi az igaz szeretet,
Kin a világ már oly sokszor nevetett…
Megbocsátás: számodra nem csak szó csupán,
Te megbocsátasz minden sérelem után.
Elfogadni hogy kell, te aztán tudod,
A sok rasszista dumát nagyon unod…
Élsz, mosolyogsz, ezért irigyel a világ…
Ember vagy, így neked is lehet sok hibád.
Piszkálnak ezért és piszkálnak azért…
De az ő kertjük sem teremt több babért.
Te legalább tisztában vagy a hibáddal,
Ezért nem is foglalkozol a világgal.
Hogy mit gondolnak rólad, nem érdekel.
Te csúnya vagy, más hamisan énekel…
Senki sem egyforma, a Föld ettől színes,
Van, ki szegény senki, más gazdag és híres.
Nem számit, hogy más milyennek lát téged,
Te büszke légy magadra, az a lényeg!
Olyan ember nincs, kinek nincsen barátja,
Te egyedi vagy, hát nevess a világra!
Antal Dávid
2013.06.12.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.