bucuslife

          Mikulás

December hatodikán mindenki őt várja,

Egy piros ruhás embert, akinek van szánja.

Az ő szánját mindig rénszarvas húzza,

Sebesen repül az égen, mert sok a dolga.

A kéményben mászkál, ami kicsit fura,

Alig fér bele, mert hatalmas a hasa.

Ha jó gyerek voltál, számodra ez kedves nap,

Mert ajándékot hoz neked a piros ruhás figura.

Ajándékot visz ezernyi gyereknek,

Ebből a hagyományból egy szép ünnep lett.

Minden gyerek egész évben jól viselkedik,

Mert a mikulás csak a jókhoz érkezik.

Az ősz szakállú télapó meglátogat mindenkit,

Ablak előtt kiscsizmákba rejti el a csokit.

Miután körbe járta az egész népet,

Végre az Északi-sarkra újra haza térhet.

Egy évig megint kapja a listákat,

Arról, amit a gyerekek kívánnak.

Szép gesztus ez a gyerekekre nézve,

Örömöt hoz nekik, minden évbe.

                                                 Antal Dávid

                                                  2008.12.01. 

       Télapó

Patkódobogás hallatszik az éjben,
Mikulás szánja repül fent az égen.

Hét rénszarvas repül a nagy szán előtt,

Célba vesznek útközben minden tetőt.

Nagy hasú, ősz szakállú öregapó,

Aki alatt vígan siklik a szánkó.

Hatalmas nagy zsákot cipel a hátán,

Alig marad hely tőle, a fa szánján.

Egy éjszaka alatt repüli körbe,

Az emberek lakta, gömbölyű Földet.

Minden gyerek örül, ha szól a csengő,

Tudja hogy a Mikulás végre eljő.

Minden kéménybe lenéz a télapó,

Miközben azt mondogatja „Ho ho hó!”

Ablakban pici csizmák sorakoznak,

Amik csak a csokira várakoznak.

De csak is az kaphat finom csokit,
Aki jó volt és sosem rosszalkodik.

Mert a rossz gyerek csak virgácsot kaphat,

Kis csizmájában csak arra akadhat.

A télapó tud minden egyes nevet,

Hogy ki volt jó és, hogy ki volt rossz gyerek.

Feladatát befejezve haza tér,

Útját bevilágítja a sarki fény.

                                       Antal Dávid

                                        2009.12.05.