Anyám tyúkja

Ej mi a kő! tyúkanyó, kend
A szobában lakik itt bent?
Lám, csak jó az isten, jót ád,
Hogy fölvitte a kend dolgát!

Itt szaladgál föl és alá,
Még a ládára is fölszáll,
Eszébe jut, kotkodákol,
S nem verik ki a szobábol.

Dehogy verik, dehogy verik!
Mint a galambot etetik,
Válogat a kendermagban,
A kiskirály sem él jobban.

Ezért aztán, tyúkanyó, hát
Jól megbecsûlje kend magát,
Iparkodjék, ne legyen ám
Tojás szűkében az anyám. –

Morzsa kutyánk, hegyezd füled,
Hadd beszélek mostan veled,
Régi cseléd vagy a háznál,
Mindig emberűl szolgáltál,

Ezután is jó légy, Morzsa,
Kedvet ne kapj a tyúkhusra,
Élj a tyúkkal barátságba’...
Anyám egyetlen jószága.

                Petőfi Sándor

                      1848.

                                 VS.

        Grill csirke

Ej mi a rizs? Tyúkanyó, kend

A sütőben pirul ott bent?

Lám hogy fel vitte Isten a dolgát,

Előre bemelegítették a szaunáját.

Hát nem beszaladgált folyton alám,

S összefosta anyám ládáját azám.

Büszkén kotkodácsolt a láda tetején,

S most ott sül egy nagy tepsi közepén.

Kirángatták a meleg szobából,

Megkopasztották összes tollától.

Kendermagokban válogatott,

A kis király erről csak álmodhatott.

De tyúkanyó nem becsülte magát,

Így hát elvágták a tyúk nyakát.

No iparkodjék, ne legyen ám,

Sült hús szűkében az anyám.

Kavics kutyánk most füled hegyezd!

Rágd a csontot, hisz neked megy ez….

Konyha malac vagy a háznál,

A csontokra most rászolgáltál.

Ez után is légy jó Kavics,

Vicsorogjál te kis hamis.

Kész az ebéd, együnk végre!

Grillcsirkévé lett tyúkanyó léte.

                                        Antal Dávid

                                         2010.03.12