bucuslife

   Bolyongás

Messzi-messzi tájakon járva,

Egyedül csak ő rá várva,

Bolyongok egyedül a világban,

Hogy egyszer végre megtaláljam.

Azt, akit csak nekem szánt az ég,

Akitől, bennem remény lángja ég,

Akitől e Földön minden szép,

Aki mellett boldog lehetnék.

De egyszer úgy is megtalálom,

Az én drága egyetlen párom,

Amíg e hosszú utam járom,

Ezen a nagy, tágas világon.

                                        Antal Dávid

                                         2009.01.25.

    Messzi tájon

Messzi-messzi tájakon járva,

Sok szép, gyönyörű helyet látva,

Gyakran a számat is kitátva,

Hegy tetején, hidegben állva.

Gyönyör látvány tárul elém,

Ahogy állok a hegy tetején.

Jégkori pálya a tó helyén,

A hideg nyilallni kezd belém.

A felhők elérhető közelségben,

Pici faluk a messzeségben.

Emberek élnek csendességben,

Szeretetben és békességben.

Havas tetejű pici házak,

Ragyognak a messzi tájban.

Odabent az emberek nem fáznak,

Kályha melegíti a hátat.

Én a hegy tetején állva,

A gyönyörű tájat csodálva,

Mind a két karom kitárva,

Végre boldogságra találva.

                                    Antal Dávid

                                     2009.01.25.