bucuslife

                   Árvíz


A semmiből zúdul nagy hömpölygő áradat,
Az emelkedő víz elönti a házakat.
A rakpartot lezárták, mert víz alá került,
Sok ember otthonából gyorsan kimenekült.

Az utcatáblák is mind elmerültek sorban,
Magyarország ritkán van ilyen nagy gondban.
Megrettenést, rémületet tükröz sok arc,
A magyar embernek megkezdődött a harc.

Önkéntesek százai álltak ki a gátra,
Millió homokzsákot pakoltak egymásra.
Valaki lapátolt s valaki cipekedett,
De a Duna vize még mindig növekedett…

Eme kis országban nagyon sok hős ember él,
Kik összefognak egymással, ha valakit baj ér.
Az egész ország egy emberként fogott össze,
Hogy a sok magyar lélek ne omoljon össze.

A kormány sok falut, családot telepített ki,
Hogy az árvizet épségben túlélje mindenki.
Rengeteg ember dolgozott éjjel és nappal,
Hogy helytálljon a gáton a nagy áradattal.

Sem a bőrszín sem a származás nem számított,
Volt, hogy tolószékes ember töltött homokzsákot.
Több száz katona vette ki a munkából részét,
Hogy megvédje az ország elárasztott részét.

Határon túlról is jött a sok segítség,
Hogy a magyar családokat megsegítsék.
Emberlánc húzódik végig a Duna mentén,
Hősként küzd az ember hét napon és hét estén.

Az egy hetes kemény harc a végéhez ért,
Leapadt a Duna, a sok ember haza tért.
Hősként küzdött az árral a Magyar nemzet,
Nálunk az áradásnak áldozata nem lett.


                                                       Antal Dávid
                                                        2013.06.13.