bucuslife

Te kedves, aranyos és bájos lány,

Ki most egy idegen földön jár,
Nagy óceán közepén egy szigeten,

Gondolkozol e tágas életen.

A remény volt, mi legbelül vezetett,
Itt hagynod mindent, könnyű nem lehetett.

De hitted, ott majd szebb jövő vár téged,

Kihasználod, mit eléd tár az élet.

Mi rossz volt, mindent magad mögött hagytál,

Hiszen te csak a szép dolgokra vágytál.

Boldogság, szép élet, te szíved vágya,

S ha hisz benne, egyszer majd megtalálja.

Ne félj, hiszen te nem vagy egyedül,
Van, aki tisztaszívből szeret legbelül.

Ő az, ki palyzsként megvéd mindentől,

S nálad jobbat nem kívánhat az élettől.

Többre vágysz az élettől, mint amit kaptál,

De pezseg az élet, akár egy méh kaptár.

A szebb jövőt bárhol megtalálod,

Ha kinyitod a szemed, egyből meglátod.

Kedves Alíz, reményt ne veszítsd el soha,

Kövesd, merre vezet az élet lábnyoma.

Lépj rá bátran sok pici kis ösvényre,

Ki fognak vezetni téged a fényre.

Te kedves, aranyos és bájos lány,

Ki most egy idegen földön jár,
Te vagy az én unokatestvérem,

Boldogságod veled együtt megélem.

                                                Antal Dávid

                                                 2010.10.14.