Élettelen üres doboz
Nem más, csupán egy vágy, egy szép álom...
E világban nem lelem meg soha a párom.
Mit szívemben érzek, hatalmas vágy,
Nem maradt semmi, a remény is elszáll.
Nincs lány, ki megédesítse álmomat,
Nincs lány, kinek karja magához hívogat.
Mint élettelen, üres doboz, úgy fekszem az ágyon,
Miközben egy kedves lány ajkai csókjára vágyom.
Lelketlenül, érzések és szerelem nélkül heverek,
Hinni már e világban, semmiben nem merek…
Csak egy álom marad a boldogság nekem,
Ugyan ki élhetne együtt boldogan én velem…
Ha kilépek az utcára, s amerre járok,
Bármerre nézek, mindenhol csak párok.
Rejtőzködöm inkább, függöny mögé állva…
Könnyes szemmel nézek ki onnan a világra.
Nem tudok mit tenni, csak tűröm, hogy fáj,
Nem jön a lány, kire szívem oly régen vár.
Nem éltet többé remény, nem éltet szerelem…
Csak sodródok a jéghideg, végtelen tengeren.
Antal Dávid
2012.04.24.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.