Apró cinege
Apró cinege köröz a nagyváros fölött,
Hol eltűnik, hol felbukkan a háztömbök között.
Az égboltba olvad kékes-zöldes tollaival,
Ő mit sem törődik a nagy világ dolgaival.
Ha elfáradnak szárnyai, megpihen a parkban,
Magvakat keresgél az őszi avarban.
Felszedegeti a magvakat kis sárga bögyébe,
Melyeket egy idős néni szór ki bőszen eléje.
Kis fekete nyakkendője elegánssá teszi,
Épp ezért a nyakából soha le nem veszi.
Két szárnyát feszesen kitárja,
S könnyedén röppen fel a bükk fára.
Fa levelei között bújik el a kis cinege,
Csak találgatni lehet, honnan szól éneke.
Magas ágon üldögélve nézi a járókelőket,
Majd elröppen s meglovagolja a lágy szellőket.
Antal Dávid
2012.11.05.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.