bucuslife

        Radó szigeten


Szerelem tüze ég fiatal szívemben,
Zöld fűben heverek a Radó szigeten.
De gondolatban teljesen máshol járok,
A puha fűben fekve, csak Ő rá várok.

Sebesen folyik mellettem a Rába,
Tőlem nem messze ömlik bele a Dunába.
Körülöttem sétálnak fiúk és lányok,
A puha fűben fekve, csak Ő rá várok.

Kacsák serege hápog a Rába vizén,
Vajon rám talál a szerelem az idén?
Felettem szállnak magasan a sirályok,
A puha fűben fekve, csak Ő rá várok.

Fiúk s lányok csókolóznak a Rába parton,
Reménytelen a szerelemmel vívott harcom.
Bármerre nézek, boldog párokat látok,
A puha fűben fekve, csak Ő rá várok.

Kék égre nézve, mintha szemeit látnám,
Ha viszont szeretne, végtelen lenne hálám.
Vajon véget ér-e valaha az átok?
A puha fűben fekve, csak Ő rá várok.

Én csak várok és várok, de remény nincs,
A szeretet számomra az egyetlen kincs.
Szigeten vagyok, körülöttem vizes árok,
A puha fűben fekve, csak Ő rá várok.

Vizes árok ezen oldalán nincsen lány,
Huszonhat éve nincs más társ csak a magány.
Egy társ, egy lány, szerelem, ezek mind csak álmok…
A puha fűben fekve, csak Ő rá várok.

Tavaszi lágy szellő simogatja a füvet,
S egyre jobban gerjeszti szívemben a tüzet.
Gondolatban végtelen messzire szállok,
A puha fűben fekve, csak Ő rá várok.


                                                    Antal Dávid
                                                     2013.03.09.