Szuperhős
Sajnos nem vagyok én szuperhős,
Így hát ez a dolog, feledős…
Szuper erőm sincsen én nekem,
Egyszerű, szimpla az életem.
Ha egyszer szuperhős lehetnék,
Akkor sok embert megmentenék.
Felemelném a nagy sziklákat,
Kis ujjból dobálnék szikrákat.
Fényt hoznék eme nagy sötétbe,
Az emberiség zord lelkébe.
A reményt újra feltámasztom,
Vérző sebeket betapasztom.
Mint Superman, én úgy repülnék,
S a csillagok közé kerülnék.
Elfújnám égről a felhőket,
Megsimítanám a mezőket.
De hát nem vagyok én szuperhős…
Így ez a gondolat, feledős.
Az életem továbbra is egyszerű,
De ebben pont ez a nagyszerű.
Antal Dávid
2010.01.20.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.