bucuslife

          Búcsúzom

Eljött a búcsú perce s mindent itt hagyok,

Vén diák lettem, és most tovább ballagok.

Nyitva áll az ajtó s előttem hosszú út,

De szívemből soha sem tűnik el a múlt.

Apró voltam, mikor beléptem a kapun,

Még picit féltem, szorosan csüngtem anyun.

De már határozottan állok sarkamon,

S ballagok tovább bátran az új utamon.

Kemény harcot vívtak értem tanáraim,

Hogy megvalósuljanak majd az álmaim.

Fogták kezemet és vezettek az úton,

Sokat gondolkodom a régi szép múlton.

Vár rám a gimi és a középiskola,

Az új barátok, s az új dolgok otthona.

Határozottnak és ügyesnek kell lennem,

Az életben soha nem szabad elvesznem.

Kezembe szebbnél-szebb virágok kapaszkodnak,

Bármerre járok ők csak nekem illatoznak.

Hát tarisznyára fel most „te” vén diák,

S felfedezem milyen szép e tágas világ!

Kedves barátaim értem ne sírjatok,

Sok szép emléket lelketekben itt hagyok.

Búcsú szava hagyja el most ajkaimat,

S búcsúintésre emelem fel karjaimat.

                                                       Antal Dávid

                                                        2010.06.04.

    Búcsú a barátoktól

Eljött a búcsú perce s mindent itt hagytok,

Vén diákok lettetek, s tovább ballagtok.

Nyitva az ajtó s előttetek hosszú út,

Szívetekből soha sem tűnik el a múlt.

Apró emberként léptetek be a kapun,

Még féltetek, szorosan csüngtetek anyun.

Már határozottan álltok sarkatokon,

S ballagtok tovább bátran új utatokon.

Kemény harcot vívtak tanárok értetek,

Hogy egyszer ti is jó életet éljetek.

Fogták kezetek és vezettek az úton,

Sokat gondolkodtok majd régi szép múlton.

Vár rátok a gimi s a középiskola,

Az új barátok, s az új dolgok otthona.

Legyetek ügyesek, szorítunk értetek,

S kívánunk most nektek minden jót, szépeket.

Kedves barátaink értünk ne sírjatok,

Lelkünk mélyén ti örökre itt maradtok.

Hát tarisznyára fel ti vén diákok,

S fedezzétek fel eme tágas világot!

                                                  Antal Dávid 

                                                   2010.06.04.

       Búcsú perce

Eljött a búcsú perce s mindent itt hagysz,

Vén diák lettél, és most tovább ballagsz

Nyitva áll az ajtó s előtted hosszú út,

De szívedből soha sem tűnik el a múlt.

Apró voltál, mikor beléptél a kapun,

Még picit féltél, szorosan csüngtél anyun.

De már határozottan állsz a sarkadon,

S ballagsz tovább bátran most az új utadon.

Kemény harcot vívtak tanárok értetek,

Hogy egyszer ti is jó életet éljetek.

Fogták kezetek és vezettek az úton,

Sokat gondolkodsz majd a régi szép múlton.

Vár rád a gimi és a középiskola,

Az új barátok, s az új dolgok otthona.

Legyél ügyes Viki, én szorítok érted,

S kívánok most neked minden jót és szépet.

Kezedbe szebbnél-szebb virágok kapaszkodnak,

Bármerre jársz ők csak neked illatoznak.

Hát tarisznyára fel most te vén diák,

S fedezd fel milyen szép eme tágas világ!

                                                           Antal Dávid

                                                            2010.06.04.