Mit nekem élet…
Mit nekem élet, mit nekem remény...
Csak a magány van, ami elég kemény.
Minek új év? Hisz mindegyik szar s egyforma,
Nem is vágyom már máshova csak a Pokolba.
Ennek az évnek a vége is csalódás...
A túlvilágon már vár a kikapcsolódás.
Asztalon gyertya és egy fekete abrosz,
Én csak annyit mondok nektek adios!
Antal Dávid
2010.12.28.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.