Szüleim
Nekem is vannak szerető szüleim, ők az én őseim,
Akik mellettem állnak mindig, Ők a legnagyobb hőseim.
Támogatnak és szeretnek, történjen bármi az életben,
A fényt soha sem hagyják kialudni emberi lelkemben.
Ha a föld porába lenyom engem a bánat és a magány,
Szeretve ölel magához édesapám és édesanyám.
Tőlük mindent megkapok, amire szükségem lehet,
Általuk életem mindig zavartalanul mehet.
Már odafentről kinéztem őket magamnak réges-rég,
Huszonhat év eltelt, de azóta se bántam meg, még.
Gyengédség, összetartás, ami ezt a családot uralja,
S lehet nehéz az élet, itt csak a szeretetnek van hatalma.
Antal Dávid
2013.05.11.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.