Vége van már a hétnek
Amikor egy hosszú hét véget ér,
Érzem, hogy felpezsdül bennem a vér.
Elindulok a sötét éjszakába,
És betérek egy közeli bárba.
Odabent már tombol a zene,
Hívogat engem „Gyere, csak gyere!”
A ritmust egyből felveszi a lábam,
Dübörgő zenére a táncot járom!
Vége van már végre a hétnek,
S a hétvégi buli láza éget.
A bárpultnál néha rendelek egy kört,
Ha bulizom, mindig iszok egy-két sört…
Bátorság! Most odamegyek egy lányhoz,
Hátha neki is van kedve egy tánchoz.
Tombol a vérem, dübörög a zene,
Megbabonázott a lány tekintete.
Megfogom a kezét és vezetem,
Tánc közben minden bajom elfeledem…
Csak forgunk körbe a parkett közepén,
Áttáncoljuk az éjszakát Ő meg én.
Vége van már végre a hétnek,
Hát legyen jó végre a népnek!
Forr a vér és pezsegnek az erek,
Másnap reggel vidáman ébredek.
Antal Dávid
2012.01.31.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.