Bárcsak megadatna
Ma nincs kedvem semmihez, nem köt le semmi...
Csak egy kedves és csinos lánnyal szeretnék lenni.
Akihez ebben a zord hidegben hozzá bújhatok,
S ha átölel engem, karjai között elolvadok.
Fázom, de nincs kéz, mely átöleljen jó szorosan,
Nincs ember, ki együtt érezne velem most pontosan...
Nincs lány, akinek végre én is fontos lennék,
Nincs más társam, csak a falon a sötét árnyék.
Pedig jól esne, ha mellettem is állna egy kedves lány,
Kitől szívemben megszűnne eme kínzó szeretethiány...
Kinek bizonyíthatnám szívem végtelen mélységét,
S felfedném e zord külső rengeteg belső szépségét.
Megjönne újra mindenhez a kedvem Tőle,
Bizakodva, optimistán tekintenék a jövőre.
A boldogság útjába többé már nem állna semmi,
Ha egy kedves és csinos lánnyal tudnék lenni.
Antal Dávid
2012.10.27.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.