bucuslife

               Lédával álmodom

Boldogságról álmodom, miközben Léda után vágyódom,

Vajon tudna-e viszont szeretni, mindig ezen rágódom.

De Ő persze mit sem sejt róla, hogy Ő szívem nyugtatója,

Elrejtőzöm, s így nem láthatja, ki volna a titkos hódolója.

Még fiatal vagyok, erős, bátor, ez által halhatatlan,

Előttem áll az élet, szívem mégis nyughatatlan…

Hű szívem hiába szeret, nem fedheti fel mély érzelmét,

Csak remélni tudja, hogy egyszer megnyeri Léda szerelmét.

Vele álmodom szinte minden magányos éjjelen,

Hogyan ölelné testem magához, ilyenkor elképzelem.

Ahogy elképzelem, hogy átölel, melegség önti el testemet,

Szemébe nézve bár azt mondhatnám, neki adom örökre szívemet.

Erős vagyok! Hiába a nehéz teher, ami vállaimat nyomja,

Bízom benne, hogy majd egyszer megoldódik szívem gondja.

Ha kell, akár egy életen át gyötrődöm, de nem fogom elfeledni,

Lelkem halhatatlan, míg szívemnek van kit e földön szeretni.

                                                                                           Antal Dávid

                                                                                            2012.11.09.