Gyűlölöm az életet…
Gyűlölöm az életet,
Lelkemben a félelmet,
Utálom az emberiséget,
Megtagadták a tisztességet.
Nincs kedvem már többé élni,
És a romlást végig nézni.
Úgyis tudom mi lesz a vége,
Kihal az emberiség végleg.
Nincsen bizalom se becsület,
Mely szebbé tette az életet.
A barátság is már csak a múlt,
A sok szép emlék kifakult.
Ilyen világban élni
Nem lehet, csak félni.
Ehhez nekem semmi kedvem,
Az életet befejeztem.
Nincs gyengédség se szeretet,
Ez vette el a kedvemet.
Kiölte lelkemből a fényt,
Szívem mélyéből a reményt.
A szerelem csak fájdalom,
Nincs olyan lány a világon,
Aki engem szeretne,
Két karjával ölelne.
Élni tovább nem fogok,
A garázsban halkan lógok.
Megölöm így a lelkemet,
Vele együtt félelmemet.
Antal Dávid
2009.01.02
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.