Bucibika
Remeg a föld, kopog a pata,
Bucibika jön, és tovahalad.
Kicsi ember nagy lélekkel,
Szeretettel és reménységgel.
Bikavér csörgedez ereiben,
Remény lángja örökkön ég szemeiben.
Szeretetért, boldogságért harcol ő,
A barátság számára a legelső.
Remeg a föld, kopog a pata,
Kis ember a Bucibika.
De lelke erős, pusztíthatatlan,
A szeretet élteti, ez vitathatatlan.
Antal Dávid
2008.12.05.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.