Az jutott eszembe, hogy szegény kis Balázst, József Attila már lassan egy évszázada, 78 éve elaltatta/hibernálta...
valakinek nem ártana már végre felébresztenie... na jó... ébresszem fel én a kis Balázst?
Ébresztő!
Felkel a Nap, ébredezik a város,
De kora reggel még mindenki álmos…
A napfelkelte oly gyönyörű, már kész varázs,
Egy új nap áll előtted, ébresztő kis Balázs!
Sorba alszanak ki utcán a lámpák,
Nyisson ki a pékség, már sokan várják…
A mezőn zümmögni kezd milliónyi darázs,
Egy új nap áll előtted, ébresztő kis Balázs!
Napfény árasztja el a természetet,
Hogy láthasd, nyisd ki végre két szemedet.
S halld, hogy milyen nyugodt a folyóvízcsobogás,
Egy új nap áll előtted, ébresztő kis Balázs!
Jelzőlámpa sípol, csikorog a fék,
Nyisd ki két szemed s nézd milyen kék az ég.
Már sok ember útra kelt, hangos a robogás,
Egy új nap áll előtted, ébresztő kis Balázs!
A szűk utcákat néptömeg lepi el,
Te még alszol kis Balázs? Nem hiszem el…
Indulni kell nekünk is, már nyitva a garázs,
Egy új nap áll előtted, ébresztő kis Balázs!
Az asztalon vár reggeli és tea,
Nem zavar a város morajló zaja?
Már senki sincs itthon, rég üresen áll a ház…
Egy új nap áll előtted, ébresztő kis Balázs!
Képzeld, már minden ember munkába ment,
Időben kell kelni, ez itthon a rend!
Mert, ha anyu elkésik a gond lesz óriás…
Előtted áll egy új nap, ébresztő kis Balázs!
Antal Dávid
2013.02.15.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.