bucuslife

        Barna szemű angyalok

Hosszú barna haj, kedvesen rám tekintő barna szemek,

Ezek mind elegek ahhoz, hogy végre a Mennyben legyek.

Lágyan dobogó szív, melyben végtelen a szeretet,

Bár lenne lány, kinek szívemből adhatnék egy szeletet.

Női parfüm finom illatától pezsdül fel a vérem,

Két női kar lágy ölelésétől lesz boldog a létem.

Ha álmom valóra válna, szép szivárványt festenék,

Mert művész vagyok és akkor végre vidám lehetnék.

Kedvesen rám tekintő barna szemek, hosszú barna haj,

Ha egy lány szembe jön velem, szívemből feltör a sóhaj.

Vékony derekát bárcsak átölelhetné két karom,

De nagyon félek, hogy soha sem jön el az én napom.

Gyönyörű barna szemű, barna hajú kedves angyalok,

Ha nem adtok esélyt, örökre a magány rabja maradok.

Szeretnék bízni, szeretnék tiszta szívből szeretni,

Szeretnék egyszer boldogságtól könnyezve nevetni.

                                                                              Antal Dávid

                                                                               2013.01.04.

     Szilveszter a hegyekben

Este van fenn egy apró hegyi faluban, későn este,

Koromsötétség a hegyeket már teljesen befedte.

Kinn állok a sötét utcán s a fekete eget kémlelem,

Ausztriában töltöttem idei Szilveszter éjjelem.

Nagy zaj töri meg a csendet, mikor éjfélt üt az óra,

Süvítve röppen fel sok rakéta, kezdődik a móka.

Eget rázó dörgés, millió durranás a sötét égen,

Hirtelen hatalmas, szikrázó fény gyúl a fekete éjben.

Hófödte hegyek vesznek körbe engem a völgyben állva,

Égen, magasan tűzijáték durrog minden irányba.

A világ piros, zöld, kék, arany s ezüstszínekben pompázik,

Olyan, mint mikor kitör a háború s repülő raj bombázik.

Merre kapjam hirtelen fejem, eldönteni nem tudom,

Hangos a tűzijáték, füleimet inkább befogom.

Csak forgok körbe és körbe a szikrázó eget csodálva,

Hideg van nagyon, didergek s vacogok a hóban állva.

Fél órával később újra sötétbe borul kint minden,

Boldog újévet kívánok mindenkinek otthon, innen!

A sötétséggel együtt terjed végtelen nyugalom és csend,

De az otthonokban továbbra is újévi köszöntő zeng.

                                                                              Antal Dávid

                                                                               2013.01.04.

        Szeretet Ünnepe

Nagy szeretet burkolja be most az egész világot,

S újra lángra gyújtja benned a kialudt pilácsot.

Hó födte tájakon ma végtelen csend honol,

Sok ember arcán felcsillan a boldog mosoly.

Szent Este a templomban hangosan zengő kórusének,

Az emberek szívéhez utat mutat a Békének.

A világ urai Béke és a Szeretet,
Én Neked adok szívemből egy nagy szeletet.

Szobában a Karácsonyfa már ünnepi díszben áll,

Sok kis gyerek izgatottan a csengő hangjára vár.

Friss bejgli illatát tovaröpíti a szél,

Családi körben legjobb a Karácsonyi éj.

Együtt élnek a Földön szegények és a gazdagok,

Itt nem az számít, mit kapok, hanem, hogy mit adhatok.

Sok ember öleljen át, aki Téged szeret,

Így kívánok szívből Neked Békés Ünnepet!

                                                             Antal Dávid

                                                              2012.12.21.

   Békés Ünnepeket!

Szép Karácsony ismét eljöttél végre,

Nem ural más, csak szeretet és béke.

Odakint nagy pelyhekben szállingózik a hó,

A szobában halkan ropog a vén kandalló.

Szent Este a templomban kórusének zeng,

De mindenhol máshol hatalmas a csend.

Arany-vörös, kék-ezüst, ki hogyan szereti,

Gömbökkel, szalaggal a fenyőt feldíszíti.

Létezik szegénység, létezik gazdagság,

Ami összeköt minket, nem más: boldogság.

A Karácsonyfa alatt itt-ott sok ajándék,

Van, hol csak szeretet és kitartás a szándék.

Fogy a halászlé, fogy a töltött káposzta,

Családi légkör a jó étvágyat meghozta.

Öleljen át sok ember, aki Téged szeret,

Szívemből kívánok Neked Békés Ünnepet!

                                                             Antal Dávid

                                                              2012.12.20.

  Horizonton Túl

A fél világot körbejártam,

De sajnos rád még nem találtam.

Bárcsak tudnám, hogy hol keresselek,

Hogy egy életen át szeresselek.

Az eget hiába kémlelem,

Szerelmemet sehol sem lelem.

Itt állok a horizont peremén,

Hogy itt állj velem, csak ezt szeretném.

Színes szivárvány fent az égen,

Ne hagyd kihalni a reményem.

Eső után mindig kisüt a Nap,

Jól esne látni a mosolyodat.

Ha egyszer végre Rád találok,

Nem fojtom el a boldogságot.

S a horizonton túl csak Te meg én,

Keringőzünk a parkett közepén.

                                          Antal Dávid

                                           2012.12.19.

                   Világvége

Kétezer-tizenkettő decemberében eljön a világvége,

Az udvaron állva reménykedve tekintek fel a sötét égre.

Izzó meteoritok hullnak alá szürke felhők közül,

Szelíd mosoly bújik elő bánat szülte könnyeim mögül.

Eljött a vég, lángba borul az egész világ a lábaim előtt,

Tudva, hogy megszűnök létezni, ebből nyerek egy kis lelki erőt.

A halál sikolyától hangos eme világ körülöttem,

De én csak nevetek, a magánytól teljesen megőrültem.

Te vagy számomra az öröm és egyben a megváltás, világvége!

Nem marad utánad bánat se fájdalom e kis ember szívébe.

Inkább Te tiporj el engem, mint a sok nő, kiket szerettem,

Szerettem, de hiába… miattuk boldog soha sem lehettem.

Mint ahogy régen a Walles-i bárdok, dalolva megyek a sírba,

Egyedül éltem huszonöt évet… utánam ugyan itt ki sírna?

Égig magasodó lángok zárnak körbe, én még sem félek,

Egy nagy meteorit alá lépek, egyedül minek éljek…

                                                                                  Antal Dávid

                                                                                   2012.12.18.

             Tíz emelet magasból

Egy tízemeletes bérháznak ülök a tető peremén,

Magamba fordulva én már csak a halálomat szeretném.

Elpárologtak életemből régi jó barátaim,

Szertefoszlottak lelkem mélyén egykori szép álmaim…

Hogy szívből szerethetek valakit, ki viszont szeret engem,

Aki nem törődik külsőmmel, csak a szépet látja bennem.

De nincsen senki, aki szívből tudna viszont szeretni,

Nincsen senki, akivel szívből lehetne nevetni.

Teljesen egyedül maradtam, a világ kizárt magából…

Egyedül nem találok kiutat öt éve a magányból.

Engem miért nem lehet szeretni? Nem tudom felfogni…

Szeretethiánytól fog a szívem szép lassan elfogyni.

A reménytelenségben eleget éltem én már egyedül,

Régen feladtam a boldogságot szívem mélyén legbelül.

Eleget csúfoltak s gúnyoltak külsőm miatt emberek,

Jól elbújok előlük, barátkozni velük nem merek.

Egy életen át tartó szerelem volt számomra a végzet,

A jó Isten csak annyit mondott „Hát barátom ezt benézted...”

A kedves leányzók szép szemében én semmit sem értem,

Csak egyetlen egy esély… netán sok volt, amit kértem?

Tíz emelet magasan csak úgy lazán széttárom két karom,

Ezt az életet tovább folytatni, így, én már nem akarom.

Öngyilkos leszek, és így csak izzó Pokolra juthatok,

De nem érdekel, leugrom, s a betonon szétpuffanok.

Tíz emelet magasról levetem vékony, törékeny testem,

Soha semmi nem fájt annyira, mint hogy szerelembe estem.

A szerelem fáj, és a szívemet kínozza kegyetlen…

Vér borítja be most a földet, senkinek se kellettem.

                                                                        Antal Dávid

                                                                        2012.12.18.

              Ha nincs kinek…

Ugyan mit ér a hang, ha nincsen kinek bókolni,

Mire jó az édes ajak, ha nincs kit csókolni.

Mit sem ér a két kar, ha nincs, kit ölelni,

Üres minden nap, ha nincs kivel tölteni.

Minek a két láb, ha nincsen ki mellett sétálni,

Mit ér az élet, ha remény nélkül kell RÁ várni…

Hiába dobog a szív, ha nincsen kit szeretni,

Nincsen jó kedv csak bánat, ha nincs kivel nevetni.

Fölösleges aludni, ha nincs kiről álmodni,

Elvész sok szép gondolat, ha nincs kinek átadni.

Kínoz a szerelem, ha nem viszonozza senki,

Lányok szemében rossz látni, hogy értékem: SEMMI.

Lehet Mikulás, Jézuska, vagy Húsvéti nyuszi,

Soha sem teljesül, amire vágyik a Buci…

Szürke szobám ablakából a hóesést csodálom,

Huszonöt éve, reménytelenül, csak ŐT várom.

                                                                  Antal Dávid

                                                                   2012.12.16.

"Az, aki képes adni abból a kevésből, ami neki van, annak, akinek még kevesebb van, Nemes Lelkű Ember."

Adakozni nem bűn! ;)

/Antal Dávid/
2012.12.15.

"Egy kedves mosoly arcunkon fényt vihet mások sötét napjába." 

/Antal Dávid/
2012.12.15.

             Hugi hazaköltözik

Közeleg az esemény, melyre már jó ideje várok,

Érzem, ahogy megszűnik körülöttem a széles árok.

Egy esemény, mely a régmúltból egy kedves szelet,

Melyet, ha újra megélek, szívem boldog lehet.

Két éves voltam, amikor a múltban egyszer megéltem,

Hogy hosszú várakozás után hazajött a testvérem.

Bár akkor csak kilenc hónapot kellett rá várni,

Hogy a drága húgomat végre lehessen látni.

Lassan két és fél éve már, hogy külföldön él, jó messze,

Nélküle úgy éreztem, e világban el vagyok veszve.

De most összepakol mindent s útnak indul újra,

Hazatér végre, hiszen ideköti a múltja.

És én csak várom és várom, hogy ő újra itthon legyen,

Hogy végre együtt lehessünk megint ezen a szép helyen.

Meg akarom élni, amit egyszer már megéltem,

Hogy beköltözik életembe drága testvérem.

                                                                 Antal Dávid

                                                                 2012.12.15.

„Akár egy szivárvány, oly színes az élet. Vannak napok, melyek a depresszió szürkeségében telnek el, de vannak hetek, amikor a boldogság ezer színben ragyog körbe bennünket.”

                                                                         /Antal Dávid 2012.12.12./ 

  Angyalt láttam szállni

Egy angyalt láttam szállni az égen,

Ugyanúgy szeretlek, mint ahogy régen,

Csak Téged.

Ámor nyila szíven talált engem,

Szívem azóta dobog hevesebben,
Ugye érzed?

Szerelem lángja már négy éve lobog,

Mellkasomra hajtva fejed hallod, hogy dobog

A szívem.

Te vagy a Múzsám, kiből ihletem merítem,

Minden érzésem őszintén elébed terítem

A színen.

Négy éve várok rád tele reménnyel,

Hogy közös a sorsod az enyémmel,

Abban hiszek.

Ígérem, egyszer újra meglátogatlak,

Hogy mind két orcádra nagy puszit adjak,

S virágot viszek.

Bizony rég láttalak és már hiányzol nekem,

Ilyen hosszú idő után sem enyhül a szerelem

Te irántad.

Tőled kapott képeslap bús szívemre orvosság,

Hogy e világban találjon rám végre a boldogság,

Ezt kívántad.

Örökre szívemben marad szép emléked nyoma,

De én nem lehetek boldog nélküled, soha,

Jól tudom.

Elvarázsoltál négy éve engem teljesen,

Bár Te lennél örökre a kedvesem,

Ezt dúdolom.

Én volnék a Kis Költőd, ki verset ír neked,

Tudd, még mindig tiszta szívéből szeret

A Bucikád.

Az égen egy angyalt láttam szállni,

Én már másra nem is tudok vágyni,
Csak Rád.

                                         Antal Dávid

                                          2012.11.21.